A férfiak nyerni akarnak, mégpedig nem csak simán nyerni, hanem azt is akarják, hogy a másik veszítsen. Nézzük például a teniszt. Ha egy férfi meccset játszik, nem elegendő, hogy csak úgy nyerjen. Az ügyességét, rátermettségét, a jobb felkészültségét bravúros labdapörgetéssel, cseles ütésekkel igyekszik bizonyítani. Legalább annyira élvezi azt, hogy a társa veszít, mint a saját nyereségét. Akkor teljes a győzelem érzése, ha fölényes győzelemnek lehet elkönyvelni.

Ha egy férfira nagy nyomás nehezedik, akkor feledékenyebb, megbízhatatlanabb, elérhetetlenebb lesz a társa számára. Kapcsolataiból távolodik. Ha ilyenkor próbálunk beszélgetni vele, úgy tűnik, mintha alig lenne jelen. Természetesen azért nem figyel ránk, mert a problémáján rágódik, megoldást keres. Érdemes ilyenkor békén hagyni, és kivárni, míg megoldja a problémát, mert utána megújult érdeklődéssel és nagyobb törődéssel fordul majd a társa felé.

Mi történik akkor, ha a férfi nem találja meg rövid idő alatt a megoldást a problémájára? Ilyenkor keres kisebb célokat, amelyeket megvalósíthat. Például újságot olvas, tévét néz, autót vezet, de egy biztos: nem beszélget az őt nyomasztó gondokról. Kicsit felejtenie kell, hogy a kikapcsolódás után újult erővel dolgozzon a problémája megoldásán.

Óriási hibát követ el az a nő, aki ilyenkor szóra akarja bírni a férfit. Visszautasítás, ideges szóváltás lesz a vége, és mindkettőjükben a meg nem értettség érzése marad.

Még nagyobb melléfogás, ha a nő ilyen esetben tanácsot próbál adni. A kéretlenül adott "segítség" megalázó a férfi számára. Azt jelenti neki, hogy nem bíznak benne annyira sem, hogy egészen apró dolgokat meg tudna oldani egyedül is. Ha a nő rámutat arra, hogy párja mit tett rosszul, ezt a férfi súlyos kritikának értékeli. A nőt a segítségadásban a szeretet kimutatásának vágya vezérli, a férfi, pedig támadásnak, fájó kritizálásnak éli meg.

Nem szabad megfeledkezni róla, hogy a férfi vágya az, hogy csak akkor kapjon segítséget és tanácsot, ha kér. Sok férfi számára fontos, hogy bebizonyítsa: el tudja érni a céljait. Gyakran tapasztalható, hogy az apró kudarcok jobban bántják a férfiakat, mint a súlyosabbak.

Néha a férfiak azt kifogásolják, hogy szívesen segítenének a párjuknak, de nem tudják, mikor tesznek jót, mikor várnak a nők valódi segítséget, és mikor panaszkodnak csak úgy… Valóban csak kevés nő tudja a segítségkérésnek azt a módját, amit úgy neveznek: egyenesen segítséget kérni. Ez így hangzik: Légy szíves tedd meg ezt és ezt. Vagy: Szeretném, ha ezt meg ezt megtennéd nekem. A férfiak a segítségkérés ezen eseteiben hálásak, mert nem kell találgatniuk, mit is akarhat valójában a társuk.

Amikor egy férfinak problémája támad, feltámad benne egy ősi ösztön, amely még a magányos vadászatok emlékét hordozza a sejtjeiben. Ez azt sugallja, hogy az embernek vészhelyzetben először magával kell foglalkoznia, és csak utána mással.

Érdekes megfigyelés, hogy amikor a repülőgépen a kapitány bemondja, hogy: "Hölgyeim és uraim, kérem, tegyék fel az oxigénmaszkot", a férfiak gondolkodás nélkül felteszik magukra, utána, pedig a társaságukban lévő másik személyek segítségére sietnek. A hölgyek ugyanerre a felszólításra először a társaságukban lévő gyermekre teszik fel az oxigénmaszkot, és csak utána magukra. Azt gondolnánk, hogy ez a férfiaktól önzés, pedig csak a logikus, előrelátó, ösztönös gondoskodás. Gondoljunk bele, ha a férfi magára vette az oxigénmaszkot, akkor bárkinek biztonsággal nyújthat segítséget a továbbiakban. Ha azonban először a többiekkel törődik, elveszítheti az eszméletét, és akkor ahelyett, hogy másokon segíthetne, ő szorul segítségre.

Ha egy párkapcsolat boldogtalan, egészen biztos, hogy mindkét fél felelős a boldogtalanságért. Ha egy nő túl sokat ad, ezért nem a partnerét kell hibáztatnia. Ugyanez a helyzet, ha a férfi ad túl keveset. A végső tanulság az, hogy hiábavaló dolog mindenért a másikat hibáztatni. Megváltoztatni mindenki csak a saját hozzáállását tudja.

Miért kapcsolgatnak a férfiak a távkapcsolóval egyik csatornáról a másikra?

Évezredeken keresztül a férfiak a nap végén hazatértek a vadászatból, és az estét azzal töltötték, hogy a tüzet bámulták. Egy férfi hosszú ideig el tudott üldögélni ebben a réveteg állapotban a barátaival egy hang nélkül, s a többi férfi sem várta el tőle, hogy megszólaljon, vagy hogy osztozzon az érzelmeiben. A férfiak számára ez a feszültségoldás értékes formája volt, így töltődtek fel a másnapi tennivalókra.

A modernkor férfija is szívesen bámulja a nap végén a tüzet, de már olyan eszközök bevonásával, mint a sajtó, a könyvek, a távkapcsolók.

A férfiak csatornakapcsolgatását mindenütt minden nő szívből gyűlöli. Az elterjedt vicc szerint sokan távkapcsolóval a markában szeretnék eltemetni férjüket.

Ha egy nőt aggaszt egy probléma, ki kell beszélnie magából, hogy valamennyire is megkönnyebbüljön.

A nők sokszor próbálnak beszélgetni a férfiakkal, ám a férfiak újságot olvasnak, a csatornák között barangolnak, és nem reagálnak az elhangzottakra, amiért gyakran éri őket provokáció „Mit mondtam az előbb?”, kérdezik a nők. Legnagyobb csalódásukra a férfiak rendszerint tudnak válaszolni, mivel figyelmüket a távkapcsolóra irányították, ám a szavakat regisztrálták.

A férfiak munka után szívesen beülnek a barátaikkal egy-két órácskára egy italra, otthon pedig a nők mindig meglepve hallják, hogy a férjük szinte semmit sem tudott meg a többiek magánéletéről. Ennek az az oka, hogy a férfiak ezt a tevékenységet úgy élik meg, mintha a tüzet bámulnák.

Órákat töltenek együtt horgászással, golfozással, a kártyaasztalnál vagy a futballmeccsen anélkül, hogy sok mindent mondanának egymásnak. Ha pedig beszélgetnek, akkor tények – eredmények, megoldások, válaszok – kerülnek szóba, vagy pedig különféle ügyekről és eljárásokról cserélnek információt. De csak ritkán esik szó köztük emberekről, emberi érzésekről. A férfiak agya eredményorientált, és rendszerint nem vesz tudomást az érzésekről és az érzelmekről.

A Leedsi egyetemen egy felmérés során azt kutatták, hogy a férfiak miért térnek be munka után egy italra a kocsmába:

• 9,5 % szeszes italt fogyasztani
• 5,5 % nőkkel ismerkedni
• 85 % feszültséget oldani

A férfiak úgy oldják a feszültséget, hogy kikapcsolják az agyukat, és valami másra gondolnak. Ezért ülnek be szívesen egy csöndes italra – aki nem akar, annak nem kötelező beszélni.

Ha a férfi barátok nem beszélgetnek, az nem nézeteltérésre utal: pusztán csak a tüzet bámulják.

A Massachusetti Közkórház agykutatói „szép” nőkről készített fényképeket mutattak heteroszexuális férfiaknak, és arra az eredményre jutottak, hogy ezek a képek az agynak ugyanazokat a területeit aktiválják, mint a kokain és a pénz.

A férfi, ha meztelen nőt nézeget, elakad a szava. A nőből, ha meztelen férfit nézeget, kitör a nevetés.

A férfi az egyetlen főemlős, amely jelentősen hosszabb szőrzetet képes növeszteni az arcán, mint a teste többi részén. A hosszú arcszőrzet növekedését a férfi hormonok okozzák. Minél nagyobb egy férfi tesztoszterinszintje egy adott napon, annál erősebben borostásodik. Következésképpen a háromnapos borosta a férfiasság erőteljes vizuális jeleként szolgál, és ezt különösen hatékonyan használják ki azok a férfiak, akiket a nők egyébként kisfiúsnak ítélnének. A stressz és a betegségek csökkentik a tesztoszteronszinttermelést, egy beteg vagy feszült férfinak ezért sem kell túl gyakran borotválkoznia. Ugyanakkor az a férfi, aki már délben esti borostával büszkélkedhet, teljesítményekre kész ember benyomását kelti.

A férfiaknak két listájuk van: az egyiken az első benyomásokat írják össze, a másikon azt, hogy mit keresnek egy tartós partnerben. A nőknek viszont csak egyetlen listájuk van. A nők a férfiak vizuális jellegű értékelésével ellentétben azt akarják, hogy a férfi legyen gondoskodó, intelligens, humoros, hűséges és megértő. Ha a férfinak jó teste van, azt a nő ráadásnak értékeli, de – kivéve azt a havi egy-két napot, amikor Russel Crowe vezeti a listáját – rendszerint ez a legkevésbé fontos a számára. A férfiakkal ellentétben a nők nem a férfi megjelenése és ápoltsága alapján ítélik meg az érzéseit. Inkább a bánásmódjuk alapján mérik le a férfiak szerelmét. Az ízléstelenül öltözködő, pocakos férfi a nőknek talán nem tetszik, de nem csinálnak belőle kardinális kérdést. Ez a férfiak és nők közötti alapvető különbség rengeteg haragot és félreértést okoz mindkét oldalon.

A nőknek meg kell érteniük: megjelenésük annyira fontos a férfiak számára, hogy az egész kapcsolatot képes komolyan befolyásolni. A férfiaknak pedig azt kell megtanulniuk, hogy viselkedésükön mérik a nők a kapcsolat mélységét.

A sikeres férfi

A sikeres férfi. Középmagas, illetve magas, sovány testalkatú, arca hosszúkás, aszkétikus, a bőre sötétebb tónusú, arca sokszor karakteres, férfias jelenség. Fontos számára az abszolút siker, és mindenben a siker lehetőségét keresi. Vizsgáljuk meg közelebbről ezt a kérdést: Milyen a sikeres férfi?

A siker

Ha száz embert megkérdeznénk, hogy "mi a siker", gyanítom, hogy legalább százféle választ kapnánk. Lenne, aki azt mondaná, hogy "az, ha sok pénzem van", lenne, aki azt tartaná sikernek, "ha közismert lenne". Más úgy definiálná, hogy "a célunk felé haladva, az elénk kerülő akadályok leküzdése fölött érzett öröm". Megint más azt tartaná sikernek, "ha a tevékenységét elismernék".

Bárhogy is határozzuk meg a siker mibenlétét, abban mindenki egyetérthet, hogy mindnyájan szeretnénk egy olyan életet élni, amire ráillik a sikeres jelző.

Ha úgy közelítjük meg a sikert, hogy annak egy állandó állapotnak kell lenni, és nem egy időszakos érzésnek, akkor talán az lehetne a legjobb definíció, hogy

"a sikeres élet az, ahol jó felkelni, és jó lefeküdni"

Ez a megfogalmazás sejtetni véli azt, hogy társadalmi és vagyoni helyzettől függetlenül bárki élhet sikeres életet, azaz a siker nem a külső körülményekben keresendő, hanem egy szilárd meggyőződéseken alapuló belső tartásban. Vagyis ahhoz, hogy az életünk külső, látható szférájában sikeresek lehessünk, először belül kell sikeressé válnunk. Viszont, ha belül sikeresek vagyunk, akkor annak külső megnyilvánulása már nem is tűnik olyan fontosnak.

Kultúrkörünkben elsősorban materiális magyarázatok dominálnak, mivel a siker fogalma legtöbbször egy karrierhez, vagy durvább esetben csak magához a pénzszerzéshez kötődik. Tudom, hogy többségünk élete "kényszerből" főként ezen tényezőkre összpontosít, ugyanakkor a válasz ennél sokkal összetettebb.

Nincs abszolút igazság, a halak a víz felett, az emberek a víz alatt nem jutnak levegőhöz. Bár alapvetően társadalmi normákból indulunk ki, mégis mindenki mást tart sikernek - mondhatni, a siker viszonylagos. Például egy adott alkalmazotti pozíciót valaki sikernek él meg, míg ugyanazt egy másik személy kudarcnak. Jobb tehát a kérdést inkább úgy feltenni, hogy

Neked mit jelent a siker?

Itt és most felismerhetjük azt, hogy egy érzésről beszélünk. Egy határozottan kellemes érzésről, saját belső világunk relatív rendszerében. Mert mindaz, amit életünk során megélünk, egy érzésként jelentkezik tudatunkban, amelyre különböző módon reagálunk. E reakció pedig újabb érzések okává válik, s a láncolat folytatódik. (Negatív példa: megcsalás - féltékenység - gyilkosság - bűntudat - öngyilkosság. Pozitív példa: új vállalkozás - siker érzése - fejlesztés - újabb siker.) Ugye ez így követhető?

Miből táplálkozik a siker érzése?

A folyamatból, pontosabban abból, ahogy haladunk egy jól meghatározott cél felé. Ez nem egy statikus jelenség, hanem egy általunk irányított eseménysor. Fizikai és metafizikai értelemben egyaránt. Ismétlem: általunk irányított! A siker nem véletlenek műve.

Itt az egyszerű ábra azt szemlélteti, hogy a kiindulási pont és a célunk között akadályok találhatóak. Fel kell ismernünk, hogy végsõ soron ezek nem azért vannak, hogy akadályozzanak, hanem hogy útjelző táblaként tereljenek bennünket a vágyott cél felé. Ugyanis egy nehézség leküzdése által újabb erőt nyerünk a folytatáshoz és fejlődik a problémamegoldó készségünk.

Ha tartjuk a helyes irányt (látva a célt) és kitartóak vagyunk, akkor csupán idő kérdése, hogy mikor teljesül a tervünk. Ez itt a másik kulcsszó, a terv. Meg kell tanulnunk célokat kitűzni és egy tervet készíteni azok elérésére. Ezek a legfontosabb készségek, amelyekre sajnos az iskolában nem készítenek fel. A jó hír azonban az, hogy ez is, mint minden más készség, elsajátítható és folyamatosan fejleszthetõ. Így tehát már tisztán látszik a siker lényegi forrása, ez pedig nem más, mint maga a folyamat, azaz haladni a cél felé. Ha nincs cél, csak bolyongunk, ami rossz érzéseket kelt, s értelmetlenné teszi az életet. Teljes a kör, bizton kijelenthetjük, hogy a siker nem létezhet célok nélkül.

A siker alapfeltétele az egészséges önismeret

Ahhoz, hogy a belső énünket - akik valójában vagyunk - sikerre hangoljuk, tisztába kell lennünk önmagunkkal. Tudnunk kell az életünk legalapvetőbb kérdéseire a válaszokat. Tudnunk kell, hogy kik is vagyunk valójában, hogy honnan jöttünk és hová tartunk. A sikeres férfiak erre a három kérdésre tudják a választ, és ezért van erejük, ezért tudják megtenni azokat a dolgokat, amiket a sikertelenek nem tesznek meg soha. Senki nem álmodhat sikeres életről, ha nem tudja, hogy ki is valójában, ha nincs tisztában az eredetével, és ha fogalma sincs arról, hogy mi lesz a sorsa a halála után.

Minden vagyon és elismerés közepette is, ezek a kérdések válasz után kiáltanak, és amíg nincs meg rájuk a válasz, addig megrabolják az embert attól, hogy élvezze azt, amilye van. Lehetetlenné téve, hogy örülhessen az elismerésnek, pénznek, népszerűségnek, az életének. Ennek a három kérdésnek a cáfolhatatlan válaszai adják meg az ember valódi önazonosságát, ami aztán képessé teheti őt egy olyan teljesítményre, aminek eredményeként elismerést, ismertséget és jólétet is elkönyvelhet magának. Ezeknek a válaszoknak a megtalálása minden ember egyéni felelőssége és mondhatni kötelessége.

A valódi siker az, amikor az ember megtalálja a kérdéseire a válaszokat, és azok alapján éli az életét. Ezek a válaszok kikutathatóak, de megtalálásukhoz alázatra és az igazság abszolút elismerésére van szükség. A válaszok aztán szép lassan átformálják a szívet és megteremtik annak lehetőségét az emberben, hogy állandó öröme legyen, hogy megszabaduljon a félelmeitől, hogy egy kiteljesedett életet éljen, függetlenítve magát a körülményeitől.

Összefoglalva: a sikeres férfi tehát a szívében sikeres. Megvannak az élete kérdéseire a válaszai, ami elengedhetetlen ahhoz, hogy a valódi belső énjében győztes és sikeres módon gondolkodjon. Mivel van egy egészséges önazonossága, ezért a külső körülményeitől függetlenül, tudja magáról, hogy értékes és teljes ember, ennek következtében elégedetten fekszik le, és reggel örül annak, hogy az előtte álló napot megélheti.

Aki így él, elmondhatja magáról, hogy sikeres.

A sikeres férfi személyisége

Tudja, mit akar! Pontosan kitűzött céljai vannak, amiket meg is valósít. Tervei határidős álmok és valóra váltásukon dolgozik. Nem pénzt keres – ez mintegy mellékesen adódik az életében – hanem pontosan megvalósítja céljain keresztül önmagát. Kevés ilyen férfit ismerünk, ám amikor ilyenre akadunk, csodálattal tölt el bennünket, nőket, a sikerük és személyiségük varázsa. Ez jóval több annál, hogy a „pénzre hajtanánk”, ahogy kudarc-kupac gyűrött kord nadrágos férfitársaik jellemzik ezt a magatartást.

A sikeresség már csecsemőkorban elkezdődik. Az óvodai csoportban "hangadó" gyermek, aki lehet, hogy nem a legokosabb, de a legtöbben figyelnek rá, később valószínűleg sikeres emberré válik. A siker fakadhat makacs ellenállásból éppen úgy, mint túlzott önbizalomból, vagy a tökéletes belső harmóniából. Közös jellemzőjük már egészen kicsi korban, hogy pontosan tudják, hogy mit akarnak. Osztály elsők akarnak lenni, bandavezérré akarnak válni, az XY egyetem Z szakán akarnak diplomát szerezni, G politikus fiával akarnak egy osztályba járni, vagy éppen a Legnagyobb Bankba akar betörni. Az indíttatások mások. Az ismérvek azonosak.

A másik ilyen jellemzőjük, hogy megtartják a maguknak adott szót. Nem tűnik nagy dolognak, de ha belegondolunk, mégis hatalmas. Az ilyen gyermek megígéri magának: Sikeres leszek, és egyszerűen megtartja a magának tett ígéretét. Nem lesz lusta reggelenként felkelni, hogy tegyen a sikerért, hiszen megígérte magának. A siker ebben az esetben lehet egy csodálatos házasság éppen úgy, mint egy üzleti vállalkozás, vagy akár az autólopás.

A siker pedig nem csupán mások elismerését jelenti. Az ilyen siker ingatag dolog. A valódi siker azt eredményezi, hogy az illető jóban van önmagával, mert örömet lel abban, amit csinál, jól csinálja és jól keres vele. A lélek és az anyagi világ energiái egyaránt rendben vannak nála. A sikeresség közeli állapot a harmóniához.

A régi falusi férfi sikermodellje.

A régi falusi férfi sikeres volt. Harmóniában élt a természettel, vállalta, hogy megnősül, hogy megküzd a természet erőivel, vet, arat és állatokat tart. Vállalása volt a sikere kulcsa. Akkor is sikeres volt, ha éppen elvitte az ár a házat, vagy éppen gyermekhalál történt a családban. A sikere titka a vállalás és az újrakezdés képességében rejlett, s ebben rejlik ma is.

A sikeres ember akkor is sikeres, ha éppen csődbe ment a vállalakozása. Akkor is sikeres, ha egy kinyúlt mackó nadrágban áll a nagyi kertje végében, és akkor is sikeres, ha éppen milliárdos üzletet köt. A siker belőle sugárzik, nem a holmikból, nem a magára aggatott külsőségekből, nem a pénzéből. Ezeket a holmikat éppen belső sugárzásával lényegíti sikeressé. Az újrakezdés és a belső hit, a vállalás megtartása az, ami miatt sikeres ember lesz.

Miben és hogyan különböznek a férfiak és a nők?

Hajlamosak vagyunk elfelejteni, hogy a férfiak és a nők nagyon sok tulajdonságban különböznek egymástól, és ez mindig is így volt. Ha felismerjük, és tiszteletben tartjuk ezeket a különbségeket, akkor nagyon sok csalódástól és keserűségtől kímélhetjük meg magunkat.

A súrlódások és nézeteltérések elkerüléséhez nem elég a jó szándék, a szerelem, a szeretet. Tudás is szükséges hozzá. Tudnunk kell, hogy alapvetően tévesen gondolkodunk akkor, amikor azt képzeljük, hogy ha a párunk szeret minket, akkor ugyanúgy kell gondolkodnia, éreznie és viselkednie, ahogyan mi gondolkodunk, érzünk és viselkedünk. Ennek a tévedésnek egyaránt áldozatul esnek a férfiak is, és a nők is. A különbség csak annyi, hogy a férfiak azt várják el a párjuktól, hogy ugyanúgy gondolkozzanak, mint ők, a nők pedig azt várják el a párjuktól, hogy ugyanúgy érezzenek, mint ők.

Mivel azonban olyan különbözőek vagyunk, a viselkedésünk és a reakcióink is különbözőek egy adott helyzetben. Egymás viselkedését gyakran érthetetlennek és bosszantónak, bántónak vagy sértőnek érezzük.

A végeredmény: csalódottság, elutasítás, és a feszültségek, a meg nem értettség hatására a szerelem érzése belehal a hétköznapi csatározásokba.

A férfi is és a nő is vesztesnek és becsapottnak érzi magát, hiszen oda lettek a legszebb vágyai és reményei, amelyeket a harmonikus párkapcsolatról megálmodott.

Ha szeretnénk kapcsolatunk harmóniáját hosszú időn keresztül megőrizni, nem szabad elfelejtenünk, hogy a férfiak és a nők különbözőek. Néha azt gondolom, jó volna egy tolmács, aki a nők, és a férfiak között közvetítene, hogy jobban értsék egymás reakcióit. A férfi és a nő közötti harmóniát akkor a legkönnyebb megteremteni, ha a férfi is és a nő is megtalálja a saját belső egyensúlyát, és egyenrangú kapcsolatban, nem pedig függőségi viszonyban élnek egymással.

Értsük meg a férfiakat!

A férfiak akkor találják meg a lelki egyensúlyukat, ha célokat tűzhetnek ki maguk elé, és ezeket a célokat el is érik. Ha eredményeket mutathatnak fel, ha bebizonyíthatják a rátermettségüket egy-egy feladatra. Legfontosabb értékeik a szakértelem, a hatékonyság, a teljesítmény. Büszkék az erejükre és a képességeikre.

A férfiak számára az önmegvalósítást a siker és a győzelem jelenti. Mércéjük az eredményességük. Azonosságtudatuk nagyon fejlett. Még az öltözködésükben is kifejezésre juttatják, melyik szakmai csoporthoz tartoznak, és az eredményességük mértékének azonnal feltűnően látszódnia kell. Gondoljuk csak el, hogy a szerelők, benzinkutasok, üzletemberek, valamiféle egyen öltözéket hordanak, nem beszélve a rendőrökről, katonákról, akik egyenruhájukon olyan jelzést viselnek, amelyből első pillantásra megállapítható, hol áll a ranglétrán, tehát mennyire sikeres és eredményes a munkája, amit végez.

A férfiak nem olvasnak lelkizős újságokat, szerelmes regényeket, nem néznek könnyfakasztó sorozatokat. A férfiakat a horgászat, a tehetősebbeket a vadászat vagy az autóverseny és a focimeccs érdekli. Ahol mérhető és kézzelfogható az eredmény. A férfiak szakkönyveket olvasnak, és ha mégis regényekre támad kedvük, akkor az útleírásokat, történelmi témájú könyveket, riportkönyveket kedvelik leginkább. Amelyek a racionalitáshoz közel vannak, amiből tudásukat gyarapíthatják. Televízióban a híradót, időjárás jelentést, és a sportműsorokat részesítik előnyben.

Sokkal jobban foglalkoztatják őket a tárgyak, mint az emberek és az érzelmek. A férfiak gyors kocsikról, nagy teljesítményű, de apró termetű számítógépekről, és mindenféle technikai csodákról álmodoznak.

Ha egy férfinak problémája akad, csak ritkán beszél erről, mert egyedül akar megbirkózni vele. Úgy gondolkodik, hogy miért is avasson be mást a gondjaiba, ha azokat egyedül is meg tudja oldani? Megtartja magának a bajait, mert egy férfi szemében a gyengeség jele, ha segítséget kér. Gyengének lenni, pedig egyenlő az értéktelenséggel a férfi számára.

A férfi bölcsességének jele, hogy amennyiben sok próbálkozás után mégsem tud megoldani egy problémát, akkor megkérdez valakit. Megfigyelhetjük, hogy csakis olyan személyt (természetesen másik férfit) avat be a gondjaiba, akit tisztel. Ilyen esetben a másik férfi megtiszteltetésnek veszi a lehetőséget, hogy tanácsot adhat, és büszkén segít férfi társának a probléma megoldásában. Két férfi azért ebédel együtt, hogy megbeszéljen valami tervet vagy üzleti ügyet. Problémát oldanak meg. Ráadásul nem kell bevásárolni, főzni és mosogatni, tehát praktikus megoldása az étel megszerzésének.

A férfiak megoldásokat akarnak az életben. Egy férfi így gondolkodik: kitűztem magam elé egy célt. Most itt állok. Oda szeretnék eljutni. Két pont között legrövidebb út az egyenes. Megtervezem, milyen lépéseket kell megtennem, hogy elérjem a célomat. Elindulok. Ha akadályba ütközöm, átmászok rajta. Ha nem lehet átmászni, jobbról vagy balról megkerülöm. Aztán megyek tovább, míg célhoz nem érek. Ilyen egyszerű ez - mondja végül elégedetten.

Ha egy férfinek problémája van, attól érzi jól magát, ha egyedül, önállóan, meg tudja oldani a problémát.

Hölgyeim! Értsük meg a férfiakat!
Fogadjuk el, hogy nincs semmi baj velük, csak egyszerűen férfiból vannak!